Látnivalók

Keszthelyi programok:
abc

  • Festetics Kastély
    • A Keszthelyi Festetics-kastély Magyarország leglátogatottabb kastélya. Ma Helikon Kastélymúzeum néven muzeális intézményként működik. Öt éoület hat állandó kiállítást mutat be. A Festetics-kastély Keszthely kiemelkedő jelentőségű műemléke. Építése még a 18. század közepén kezdődött el, ám csak az 1880-as években, nagyszabású átépítés és bővítés után nyerte el végleges formáját. A város minden évben több kulturális eseménynek ad helyet, amelyek egy részét a Festetics-kastély dísztermében szervezik. Önálló kongresszusi központtal és színházzal rendelkezik. Magyarország egyik legjelentősebb nemesi családja volt. Tagjai fontos szerepet játszottak az ország politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életében.
  • ab
  • Vaszary Kolos szobor (Keszthely, Fő tér)
    abc
  • Városháza (Keszthely, Fő tér)
    • Az egykori Városháza a Kossuth utca 28 szám alatt volt található, ahol jelenleg a Goldmark Károly Művelődési Központ. A városháza jelenleg épületét 1769-ben építették megyei szálláshelynek, tervezője Hofstädter Kristóf. Később átépítették, akkor nyerte el a mai copf stílusú homlokzatát. Az épületen emléktábla hirdeti, hogy ebben az épületben működött 1865-1897. között az egykori Georgikon utódjaként megnyílt Mezőgazdasági Tanintézet. Felújítása 1990-ben készült el. A renoválás során az építészek felfedezték, hogy sokszoros vakolat alatt freskók találhatók. Ettől kezdve új irányt vett a felújítás. Gondos munka révén feltárták a dísztermet, melynek létezéséről addig senki nem tudott. A freskókat Haraszti László festette újra. Az egykori város vezetése elhatározta, hogy a városért sokat tett polgárokról arcképsorozatot készíttet. A sorozat egyetlen megmaradt darabja a Reischl Vencel (ismeretlen festő) képe. Energetikai felújítás révén kicserélésre került az összes külső nyílászáró, homlokzati felületek megújultak 2015-ben. A tetőszerkezet korhadt elemei és teljes lécezés cseréje párazáró fóliával és új cseréppel való ellátására 2017-ben került sor.
  • Balaton Kongresszusi Központ és Színház (Keszthely, Fő tér 3.)
    • 1910 után épült fel szecessziós stílusban az Uránia Színház, az első városi mozi. A 30-as évek közepétől garázsként használták. 196-ben lebontották és helyére a tértől idegen „beton doboz” színház épült, melyet a nyolcvanas években bezártak. A 2002-ben felavatott Balaton Kongresszusi Központ és Színház homlokzata visszaidézi az eredeti épületet. A felújítás Csontos Csaba tervei alapján készült. A városképbe illeszkedő, a város hangulatához igazított építmény színházi arculatát a Schrammel Imre domborművei gazdagítják. Az épület technikája a hagyományos színházi feladatokhoz szükséges berendezések mellett kiegészül az új konferencia funkció elvárásainak megfelelő felszerelésekkel: így professzionális hang,- fény,- és tolmácstechnikával rendelkezik az intézmény. Az intézmény magasan képzett és gyakorlott munkatársai, jól felszerelt, többfunkciós terei, színes programkínálata garanciája a sikeres rendezvénynek, a kulturált szórakozásnak, művelődésnek.
  • Sétáló utca (Keszthely, Kossuth Lajos utca)
    • A sétálóutcává alakított Kossuth Lajos utcát nemes anyagokkal, gránitlapokkal, bazaltkockákkal burkolták. Számos műemlék jellegű és műemléki védettséget élvező épület található itt. Az épületek legnagyobb része a XIX. század második felében épült, a kor divatjának megfelelően romantikus vagy eklektikus stílusban. A sétáló utca végét a Georgikon és a meredek Szalasztó utcák keresztezik. A XX. század elejéig itt egy erecske csörgedezett, amelyen egy kőhíd (a Johannes-Brücke) vezetett át.
  • Egykori Városháza (Keszthely, Kossuth utca 28.)
    • Az egykori városháza kora eklektikus stílusban épült 1870 körül. Az épület homlokzatát a város címere díszíti. Ma a Goldmark Károly Művelődési Központnak ad helyet. Lépcsőházban, a Keszthelyi Pantheon márványtábláin emlékeznek meg azokról a híres emberekről, akik valamilyen módon kötődnek Keszthelyhez: Szendrey Júlia, Simándy József, Goldmark Károly, Nagyváthy János, Egry József, Schwarc Dávid, Asbóth Sándor és Batsányi János.
  • Pethő-vagy Goldmark Ház (Keszthely, Kossuth utca 22.)
    • A sétáló utca műemlék jellegű épületei körül a legrégebbi az utca közepén található barokk stílusú Pethő- vagy Goldmárk-ház. Itt született 1830-ban Goldmark Károly, a híres zeneszerző. Az épület mélyen benyúlik az úttestre, jelezve az utca eredeti szélességét. Helyén már a XV. században egy Pethő-kúria állt, mai formáját a XVIII. században nyerte el. A széles, bolthajtásos kapubejárón jutunk be az udvarba, ahol elénk tárulnak a földszint és az emelet barokk árkádjai.
  • Zsinagóga (Keszthely, Kossuth L utca 20)
    • A Pethő- vagy Goldmark-ház udvarának végében áll a belső felújításra váró zsinagóga. A Pethő sarki zsidóház helyén épült 1780. körül Hofstadter Kristóf terve alapján a zsinagóga, amit 1852-ben átalakítottak, majd 1894-ben eklektikus homlokzattal bővítettek. A homlokzat előtt komor feketemárvány obeliszk emelkedik.
  • Simon-Ház (Keszthely, Kossuth utca 3.)
    • A sétálóutcán található un. Somon-ház 1790 körül épült copf stílusú kereskedőház. Zártsorú beépítésben álló, L alaprajzú, egy emeletes, nyeregtetős épület. Az utcai homlokzat középtengelyében, enyhe kiülésű rizalitban, kosáríves, kőkeretes kapu. Az udvari szárny Ny-i végén egykori magtár. A földszinten donga és csehsüveg boltozatos helyiségek. Kapualja csehsüveg boltozattal fedett, a lépcsőház dongaboltozatos. Schwarzberger Mátyás kereskedő megbízásából 1975-ben épült (építész: Rantz János György). Az É-i szárnyban lakások és a Festetics család magtára volt. Simon háznak a második világháború előtti tulajdonosa után hívják.
  • Szentháromság-szobor (Keszthely, Fő tér)
    • A Fő tér nyugati részén található a barokk stílusú Szentháromság-szobor, melyet Festetics Pál állítatta 1970-ben. Fonadékos rácsozatú szép kőkerítése már a múlt században elpusztult. Háromszögletű, volutás talapzaton Szent Rókus, Szent Sebestyén, Szent Flórián és egy kis angyal szobra található, valamint magas, korinthoszi oszlop, tetején a hagyományos Szentháromság szoborcsoporttal. A szobor eredetileg a tér nyugati részén állt, később helyezték a Balaton Színház előtti, kevésbé forgalmas területe. A belváros megújításával – melynek tervei a történelmi városközpont képéhez igazodnak – régi helyére kerül az alkotás.
  • Festetics György ülőszobra (Keszthely, Fő tér)
    • Keszthely életében és fejlődésében meghatározó szerepet játszó Festetics György szobrát születésének 250. évfordulója alkalmából, 2005-ben avatták fel Keszthely városközpontjában. Farkas Ferenc – Heman Lipót – díjas szobrászművész – készítette. Az egész alakos, a mecénás grófot ülő helyzetben, korhű öltözetben megjelenítő bronzszobor. A talapzat és a kör alakú tér is kompozíció szerves rése.
  • Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom (Keszthely, Fő tér 5)
    • A gótikus templom a Keszthely legrégebbi épülete, 1390. körül készülhetett el. 1974-ben fedezték fel a szentély falfestményeit, amelyek a mai Magyarország legnagyobb felületű gótikus freskói. Építtetőjét, az 1397-ben kivégzett Lackfi István nádort itt temették el. A nádor erősen lekopott vörös márvány sírköve ma a szentély falában látható. A szentélyben és a diadalíven helyezték el a Festetics család síremlékeit. 1878-ban neogót stílusú tornyot emeltek a templom bejárata elé, és ebbe helyezték át a nyugati oromfal eredeti, XIV. századi rózsaablakát. A templomot Szűzanya, a Magyarok Nagyasszonya, tiszteletére szentelték fel. A templom előtt látható a millennium évében állított Lackfi István nádor lovasszobra.
  • Szent Lőrinc Kápolna maradványai (Keszthely, Fő tér)
    • A Várkertben találhatók a Szent Lőrinc tiszteletére szentelt kápolna alapfalai. Au ásatások szerint itt egy XII. századi rotunda (körtemplom) volt, amelyet a XI-XII században emeltek, majd a XIII. században egy négyszögletes hajóval bővítettek. Ennek falait is felhasználva 1385. körül Lackfy István nádor az általa ide telepített ferencesek részére kezdte építeni a mai is álló templomit, valamint annak északi részéhez csatlakozva a kolostort.
  • Vajda János Gimnázium (Keszthely, Fő tér 9)
    • A gróf Festetics Pál által alapított iskola 1772-ben 3 évfolyamos gimnáziumként kezdte meg működését a Kossuth Lajos utca 45. számú épületben. 1808-ban a Csornai Premontrei Rend vezetése alá került. A Fő téri épület helyén a 18-19, században a ferencesek, majd a premontrei szerzetesek gazdaági udvara volt. 1890-től a gimnáziumot nyolcosztályos főgimnáziummá szervezték át, azzal a feltétellel, hogy a város az oktatáshoz megfelelő épületről gondoskodik. 1892 augusztus 23-án avatta fel Keszthely lakossága a Schadl János terei alapján készült új épületet.
  • Egykori Ferences Rendház (Keszthely, Fő tér 10.)
    • Az eredetileg barokk stílusban, 1723-1730 között épült egykori ferences kolostor Premontrei Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumként működik 2017. szeptember 1-től. A premontreiek 1808-ban érkeztek Keszthelyre, ahol gimnáziumot működtettek. Az épületben található a Keszthelyi Öregdiákok Egyesületének székhelye, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, illetve egy cserkészotthon is helyet kapott itt.
  • Dongó-ház (Keszthely, Sopron utca 7)
    • Az 1750. körül épült ház népies barokk homlokzata a „paraszt barokk” jellegzetességeit viseli magán, a közelmúltban eredeti nádfedelekkel állították helyre. Festetics Kristóf által alapított Uradalmi Építési Iroda Városrendezésének egyik megmaradt emléke. Jelenleg kézműves házként működik.
  • Asbóth-Ház (Keszthely, Kastély utca 5)
    • A Festetics-uradalom tiszttartói lakásnak építtette a XVIII. század második felében. A barokk stílusú házban született Asbóth Sándor, az 1848-49-es szabadságharc honvédtisztje, Kossuth szárnysegédje, az amerikai polgárháború hős tábornoka.
  • Immaculata szobor (Keszthely, Kastélypark)
    • A Festetics – kastély parkjában található a barokk Ommaculata-szobor, melyet 1770-ben Festetics Pál készítettet. A Festetics – kastély dali szárnya mellett, hasáb alakú, lábazattal és párkánnyal tagolt talapzaton álló kompozit fejezetes oszlop, tetején Szűz Mária földgömbön álló alakjával. Mária imára kulcsolt kézzel, az ég felé tekintve, lábával a földgömbre tekeredő kígyóra tapos.
  • Szent-Ilona szobor (Keszthely, Kastélypark)
    • A Festetics-kastély parkjában áll az a klasszicista Szent Ilona-szobor, mely eredetileg a fenéki révátkelőnél, majd a fenékpusztai romoknál állt. A műalkotást 1825-ben Festetics László készítette.
  • Balatoni Múzeum (Keszthely, Múzeum utca 2)
    • A Balaton legrégebben alapított és máig egyetlen „hivatalos” múzeuma a „Magyar Tenger „ természeti és kulturális értékeit tárja elénk. Az „Év Múzeuma” címmel is kitüntetett intézmény játszósarokkal, interaktív játékokkal, speciális múzeumpedagógia programokkal várja a fiatalabbakat, folyamatosan megújuló időszaki kiállításokkal és kultúr csemegékkel az idősebbeket. A múzeum kiállításairól programjairól és belépőjegyekről a balatonimuzeum.hu oldalon kaphatnak bővebb felvilágosítást a Balaton szerelmesei.
  • Evangélikus Templom (Keszthely, Deák F. utca 18)
    • A felújított evangélikus templom az 1920-as években épült. A templom és a mellette lévő parókia Szeghalmy Bálint tervei alapján készült, külseje német stílusjegyeket visel. A templom első oltárkép Hencz Lajos festőművész készítette.
  • Református templom (Keszthely, Hanczók utca 20.)
    • Szeghalmy Bálint tervei alapján épült az 1930-as években. Népi, kalotaszegi stílusjegyekkel és székely kopjafa mintázatos fafaragásaival díszített templom stílusa az erdélyi építészetet idézi. Az épített örökségek közt kiemelt helytörténeti értékekként is számon tartott templom építésének 75. évfordulója alkalmából megújiult.
  • Kis Szent Teréz bazilika és rendház (Keszthely, Tapolcai utca 1.)
    • A sarutlan karmeliták monumentális, neoromán stílusú temploma és a hozzá csatlakozó rendház a XX. században épült. A templom bazilika minor rangban van. A Kis Szent Teréz Bazilika a karmelita rend legnagyobb temploma hazánkban. 1927-be kezdték el az építését 1938-ban szerelték fel, A templomot és a rendházat Bruchwieser Brúnó bécsi építész tervezte: a kivitelezésben Marschall Béla győri építész volt a segítője.
  • Szent Flórián szobor (Keszthely, Tapolcai utca 1)
    • A sétálóutca végén valamikor egy erecske csörgedezett, amelyen egy kőhíd vezetett át. A hidat díszítő szobrok egyike, az 1722-ben készült barokk stílusú Szent Flórián szobor ma a karmelita templom előtt áll.
  • Helikon Park (Keszthely)
    • Ez a park a város legnagyobb zöldterülete. Hatalmas, évszázados fái alatt, az ápolt sétányokon kellemes sétákat tehetünk. A fő sétány közepén áll a Helikon ünnepségek századik évfordulójára kissé megkésve, 1921-ben emelt kupolás Helikon-emlékmű, ami a várok jelképévé vált. A híres irodalmi ünnepségeket Festetics anyagi támogatásával rendezték, melyen dunántúli értelmiségiek, főként írók találkozhattak.
  • Szigetfürdő (Keszthely, Városi Strand)
    • Az első vízre épített fürdőház 1864-ben készült. Az első kerek fürdősziget az 1880-as években építették, amit 1893-ban díszes bejárattal két szigetből álló fürdővé bővítették. 1869-től kedve a Balaton Fürdő Rt tulajdonában állt a Szigetfürdő, akiktől 1890-ben a város vette át a fürdő és a park gondozását. A terület fenntartásához a Festetics csalás is hozzájárult. A fürdő épületét az 1960-as években felújítás helyett lebontották, helyére fémből és betonból építették a szigetfürdőt. Ennek a helyén állították vissza több ütemben a 2000-es évek második felében a Szigetfürdő XIX. századi arculatát. Habár az építmény kívülről korhű, belülről azonban teljes mértékben kielégíti a modern igényeket. 2017-ben teljesen újraépítették a két tornyot és az épület új díszkivilágítást is kapott.
  • Festetics Mauzóleum (Keszthely, Sz. Miklós Temető)
    • A keszthelyi Szent Miklós temetőben álló Festetics-mauzóleum 1925-re épült fel Festetics (II.) Tasziló herceg megbízásából, Groffits Gábor építészmérnök tervei alapján. A historizáló mauzóleum egy szabadon álló ravatalozó, kriptával.
  • Védett vadgesztenyesor (Keszthely, Fenékpusztai út)
    • Keszthely település központjából, a Balatoni Múzeum elől indul a kettős fasor, mely a Csókakői patakig mintegy három kilométeres útszakaszt kísér végig. A több mint 380 fából álló sor szép élményt nyújt még a gépkocsiban ülőknek is, hiszen a év minden szakéban különböző színekben díszlik. A fák átlagosan 65-110 cm törzsátmérőjűek és 13-16 méter magasak.
  • Fenékpuszta (Valcum) római romjai
    • A Keszthelytől Balatonszentgyörgyre kivezető 71-es úttal párhuzamosan futó, az egykori Festetics majornál a kocsizó-lovagló utat szegélyezi ez a kettős feketefenyőfasor, mely egy a területből kiemelkedő domborulaton, nyílegyenesen vezet a fenékpusztai római romokhoz, majd tovább a Fenékpuszta vasúti megállóhoz.
  • Szendrey Júlia emlékház (Keszthely, Újmajor)
    • A keszthelyi Újmajorban (ma Szendrey – telep) született 1828-ban Szendrey Júlia. Édesapja a Festetics uradalom tiszttartója volt. Szendrey Júlia kiváló írónő, költő volt, neve mégis Pefődi Sándor múzsájaként, a világirodalom talán legszebb szerelmes verseinek ihletőjeként marad fent.
  • Kis-Balaton
    • Valaha a Balaton nyílt vizű öble volt, amely az idők során hordalékkal feltöltődött és lápos sás- és nádtengerré vált. Szigorúan őrzött természetvédelmi terület, különösen gazdag a madárvilága.